Ez egy vicc. Az egész világ egy vicc.
Na jó szóval most olyan lesz, mintha egy szappanoperát írnék le. Amihez közöm nincs, azon kívül hogy én vagyok a kapocs.
Szóval kezdjük ott, hogy elég régóta elég biztosan szerelmes vagyok Chrisbe. És hogy ezt mindenki tudja (aki számít). Fogalmam sincs, hogy ők ezzel mennyire vannak tisztában, mármint, hogy mit érzek, egyáltalán érdekli-e őket. Na mindegy, szóval megadtam a blogom címét Rachelnek, Annenek, Dannek, és Wendynek. Emma és Jen már régebb óta tud róla.
Tegnap May közölte, hogy tetszik neki Chris. Hogy is kezdte? 'Te mit szólnál, ha járnék Chrisszel?' Repesnék az örömtől, mondhatom. Én sem tudom pontosan, hogy ő mit érez, de szerintem nálam jobban soha senki szeretheti. Soha. Senki.
Reálisan véve, még ha Maynek valóban bejön Chris, a dolog több, mint valószínű, hogy nem kölcsönös. Ugyanis nem igazán ismerik egymást. Tudtommal egyszer vagy kétszer beszéltek. Persze a tudtommal nem jelent semmit...
A komolyabb probléma: Rachel. Nem is probléma. Szóval, ő nem mondta ki, de van egy olyan megérzésem, hogy lassan beleszeret Chrisbe. Tegnap kapott Christől egy fülbevalót (!), és egész nap ereklyeként hordozta.
Csomószor jön azzal, hogy Chris milyen jó, mint ember. És gazdag. És ha egy kicsit izmosabb lenne, milyen jól nézne ki.
Biztos vagyok benne, hogy neki van esélye Chrisnél.
És milyen alapon tilthatnám meg, hogy boldog legyen? Azon kívül, hogy belehalok? Baromság. Nincs akkora szerencsém. És azt is akarom, hogy Chris boldog legyen.
VELEM!!! Én csak vele lehetek boldog, nem úgy lenne igazságos, hogy ez viszont is így van? De.
Be kell látnom, hogy nincs reális esélyem. Néhányszor találkoztunk, együtt jöttünk, beszéltünk. Pont. Eszébe se jut... meg sem lát...
Tavalyhoz képest fejlődtem: hatalmas lépés volt odamenni, és beszélni vele. Hatalmas HIBA volt. Még akkor is, ha életem legcsodálatosabb hibája. Beszélek vele. Mindenkit megnyugtattam, hogy nem csak egy kivetített álomképbe vagyok szerelmes, hanem egy valós ember valós személyiségébe.
Még mindig nem halt meg a remény. Még mindig reménykedek, hogy egyszer szerethet. Hogy a szalagavatón vele keringőzhetek. Hogy elmehetünk együtt Abu Dhabiba. Hogy csodás gyerekeink lehetnek. Még mindig.
De minek?
Összefoglalva:
Szerelmes vagyok Chrisbe, Maynek ő tetszik, Rachelnek valószínűleg úgyszint. Viszont Rachel bejön Peternek, aki utál engem, vagy nem. És Chris? Bár tudnám. De hogy én nem vagyok a képben, az száz.
És komolyan. Chris képes lenne megtenni Peterrel? Ha tényleg boldogak lennének Rachellel... nem csak egy hétig. Ki tudja?
Utálom, ha ez van. Ha nem napbeszámolót írok, ahogy kéne, hanem nyavalygok. Pedig annyi minden történt. Ami perpillanat nem izgat.
Bár mindenki jól járna.